2023. március 17–19. között zajlott le az Aranka György nyelv- és beszédművelő verseny országos döntője a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceumban. A megmérettetésre több mint ötven diák érkezett kísérőtanárával szerte az országból.

A verseny mottójául az öt éve elhunyt nyelvészprofesszor, Wacha Imre egyik gondolatát választották a szervezők: „A nyelv – kenyér. Olyan, mint az igazi, az édesanyánk »sütte« kenyér. Az a kenyér, amiért mindennap fohászkodunk, az a kenyér, ami nélkül nem tudunk meglenni, nem tudunk élni.”

Az ünnepélyes megnyitó kezdetén a Szivárvány havasán című népdal csendült fel Jenei Eszter, a vendéglátó iskola diákjának előadásában. Ennek különös jelentősége is volt az idén, mivel ez a dal volt Wacha tanár úr legkedvesebb népdala.

Fehér Attila, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház főtanácsos esperese rendhagyó áhítatot tartott a jelenlévőknek. Tiszteletes úr összegyűjtötte a Bibliából azokat az igehelyeket, ahol az anyanyelv használatáról esik szó. Beszélt több bibliai szólás, közmondás eredetéről, eredeti jelentéséről is, eloszlatva számos, ezekkel kapcsolatos tévhiedelmet. Megtudhattuk például, hogy az „áll, mint a Bálám szamara” kifejezés tulajdonképpen nem bambulás, hanem az odafigyelés gesztusára utal, hiszen a bibliai történetben az a bizonyos állat azért tért le az útról, mert az Úr angyalát látta meg. Arra is fény derült, mennyire megváltozhat egy közmondássá alakult bölcsesség jelentése, ha lekopik belőle egy szó: „Aki nem akar dolgozni, az ne is egyék”- Pál apostol eredeti mondata mintha ésszerűbb lenne a manapság közismert változathoz képest.

Az áhítat után dr. Farmati Anna, a versenyt rendező Georgius Aranka Társaság elnöke tartott ünnepi beszédet.  Az előtte elhangzottakhoz kapcsolódva tanárnő mondanivalóját a Bibliában is több helyütt előforduló ősi motívum, a létra köré építette, amely többek között Weöres Sándor versében is megjelenik: „Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.” Anyanyelvünket és a verseny megmérettetéseit ehhez a belső létrához hasonlítva kifejtette: ha ennek magaslataira akarunk jutni, ahhoz mászni, kapaszkodni kell, erőfeszítéseket kell tennünk. A feljutás tehát nem könnyű, de az elért eredményeket csak akkor fogjuk tudni igazán értékelni, ha megdolgoztunk értük. Létrára fel! – buzdította végül a diákokat.

Elnökasszony után dr. Váradi Izabella, az Országos Oktatáspolitikai és Értékelési Központ tanácsosa szólt a résztvevőkhöz, hangsúlyozva, hogy ez egy olyan különleges verseny, amelyik közösséggé képes formálni a résztvevőit. Az összekötő erőt abban látta, hogy mindannyiunkat érdekel az anyanyelvünk, és tovább biztatta a hallgatókat, hogy bátran bíbelődjenek a nyelvvel. Dr. Kerekes Adelhaida főtanfelügyelő-helyettes üdvözlő beszéde következett, amelyben hangsúlyozta, mennyire fontos ennek a versenyformának a népszerűsítése, hiszen az igényes, érthető beszéd a közéletben és magánéletben egyaránt kamatoztatható.

A város képviseletében Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere köszöntötte a vendégeket. Személyes hangvételű beszédében elárulta, hogy nem először jár ezen a rendezvényen, hiszen annakidején, diákként maga is „Arankázott”. Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa képviseletében Demeter Katalin konzul szólt a közönséghez, egyúttal pedig gratulált a jelen lévő Péntek János professzor úrnak, akinek a munkásságát nemzeti ünnepünk alkalmából Széchenyi-díjjal ismerték el. Házigazdaként dr. Vörös Alpár, a líceum igazgatója zárta a köszöntések sorát.

Az est ünnepélyes zárómozzanataként Pásztor Kincső, a Sigismund Toduță Zenei Főgimnázium tanulójának csellójátékában gyönyörködhettünk. Végül a versenyzők sorszámhúzása következett, ezután pedig egy közös vacsora a református kollégiumban.

18-án, szombaton reggel szövegértési, nyelvhelyességi feladatlappal kellett a versenyzőknek „megbirkózniuk”, majd rövid szünet után a szóbeli forduló következett. A diákok most is három kategóriában – Édes anyanyelvünk, Szép magyar beszéd, Versben bujdosó – mérték össze tudásukat, talpraesettségüket, felkészültségüket. A verseny bírálóbizottsága délután szakmai értékelést tartott a diákoknak és a felkészítőknek, ismertetve a szóbelire vonatkozó általános észrevételeiket és tanácsaikat. A szombati programot egy alkalomhoz illő Petőfi-est zárta Marosán Csaba kolozsvári színművész jóvoltából.

A verseny záró- és egyben díjkiosztó ünnepségére hagyományosan vasárnap reggel került sor. Minden kategóriában az első három helyzettet díjazták, és a zsűri több diákot dicséretben részesített. A Szép magyar beszéd és Édes anyanyelvünk versenyformákban legjobban teljesítő tíz-tíz diák továbbjutott a két verseny áprilisban, illetve októberben sorra kerülő kárpát-medencei döntőjébe.

A Társaság az Aranka György-díjat ebben az évben Matula Ágnes Arany Kazinczy-díjas televíziós szerkesztőnek ítélte oda az Aranka György nyelv- és beszédművelő verseny zsűrijében végzett több évtizedes állhatatos munkája elismeréseként.

A Tőkés Erika-díjat Turzai Melánia nyugalmazott középiskolai tanár vehette át, amellyel anyanyelvi kultúránk szolgálatában végzett több évtizedes áldozatos munkáját ismerték el.

Tapsvihar, vidám mosolyok, meleg kézfogások és szeretetteljes ölelések töltötték meg a dísztermet. A résztvevők nem csupán hasznos tapasztalatokat szereztek a felkészülés és a versenyen való részvétel során, hanem új ismeretségek, barátságok is születtek. Bátran mondhatjuk, hogy a résztvevők életre szóló élményekkel, szellemiekben meggazdagodva tértek haza. 

Airizer Andrea és Reiser György Lukács

A díjazottak és a magyarországi versenyekre továbbjutók listája itt tekinthető meg.

Kedves figyelmükbe ajánljuk a verseny pillanatait megörökítő képgalériát. 

Az alábbi táblázatba hivatkozásaira kattintva letölthetőek az egyes versenyformák írásbeli feladványai, valamint az ezekhez tartozó javítókulcsok is: