Indulásunk napján, hűs nyári reggelen
Sok-sok vegyes érzés kavargott lelkemben.
Izgalom-madarak verdestek szárnyukkal,
Aggodalom-árnyak csapkodtak karjukkal.

Mikor egy órányi vonatozás után,
Végiggyalogolva a falu főútján
Végre megérkeztünk a táborhelyünkre,
A lelkes szervezők rohantak előnkbe.

Ekkor már éreztem: itt minden olyan más,
Lassan elbúcsúzott tőlem a szorongás,
Hagytam, hogy a színes programok feloldják-
Mint a víz a cukrot-félelmeim gátját.

A vacsora után, rögtön első este
Jött is Bordi András zenés játékestje.
Jó érzés volt együtt játszani, dalolni,
Összetartó, vidám csapatot alkotni.

Bár már az első nap tele volt élménnyel
A többi öt nap is érdekesen telt el.
Az unalom még csak be sem tette lábát,
Messziről kerülte táborunknak házát.

Volt sok előadás: közismert emberek
Mutattak be egy-egy munkaterületet.
Volt bűnügyi nyelvész, csillagász is akadt-
Tudásuknak csak az ég szab határokat.

Színművész, történész és néprajzkutató,
Újságíró, tanár, tévés tudósító,
Ezenkívül sok más kitűnő szakember
Gazdagított minket sok új ismerettel.

Kedden kirándultunk előadás helyett:
Busszal barangoltuk be Kalotaszeget.
Gyönyörű templomok fogadtak be minket,
Mindegyikük rejtett valamilyen kincset.

De nem csak tanultunk: játszottunk is sokat,
Ezáltal is összeszokhatott a csapat.
Játék közben jobban megismertük nyelvünk,
Vicces szólásokon jó sokat nevettünk.
 
A szerda délután tetszett a legjobban:
Akadályverseny volt szerte a faluban.
Négy fős csapatokban próbáltunk szerencsét,
Kiálltuk a verseny hat próbatételét.

Eseménydús hét volt, de sajnos túl rövid,
Örökké hordozom csodás emlékeit.
A jövő táborig csak annyit mondhatok:
Bármi történjen is, biztos menni fogok...
Szeretlek, Aranka és szeretlek, Zsobok!

Borzási Theodora