Tábori napló 2025. – vasárnap, július 20.

Őszinte leszek, soha nem képzeltem volna, hogy majd egyszer anyanyelvi táborban veszek részt. Magyartanárom javaslatára jelentkeztem, de nem tudtam, mi vár rám. Tele kíváncsisággal, izgalommal és félelemmel indultunk útnak vasárnap hajnali 1 órakor barátaimmal Zsobok irányába. Egy fárasztó éjszakai út után reggel megérkeztünk Kolozsvárra. Megbeszéltük, hogy a táborvezetőkkel való találkozó idejéig mit csinálunk és mit nézünk meg eme híres városban.

Fel is ültünk az első buszra, hogy a központban le tudjuk rakni csomagjainkat egy ilyen megőrzőbe. Ahogy odaértünk a megfelelő állomásra, gyorsan leszálltunk. A busz ajtói becsukódtak, majd továbbhajtott. Alig tettem pár lépést és konstatáltam, hogy a buszon hagytam a telefonom. A járda szélén megálltunk és mindenki hívta a kolozsvári ismerőseit, hogy vajon ők mit tennének egy ilyen helyzetben. Jószándékú emberek voltak és telefonáltak a busztársaságnak, de mire a sofőr megnézte nincs-e még ott a telefonom az utolsó széken… már eltűnt. Nem tudtuk hívni és ekkor bennem egy világ törött össze. Sajnos vannak olyan emberek, akiket a rossz szándék vezérel.

Elkeseredve, bár törve nem, mentünk, hogy feljelentést tegyünk a kolozsvári rendőrségen. Én és még két velem tartó, Székelyföld szívéből érkező magyar anyanyelvű diák. Szerintem ez a mondat mindent elárul, mekkora nagy félelem és izgatottság volt bennünk. Miután sikeresen megtettük a feljelentést mentünk a találkozó színhelyére.

Egy közel két órás fárasztó buszozás után megérkeztünk Zsobokra. Őszinte leszek, nem hiszem, hogy valaha egyszerre ennyi érzelem keringett bennem. Mindezt annyira el kellett tompítanom, hogy mások ennek csak kis részét észleljék. 

Egy feltöltő áhitat után megkezdtük az első programot, ami nem más volt, mint a bemutatkozás. Nagyon sok információt nem tudtam megjegyezni de érzékeltem, hogy egy nagyon befogadó, támogató és szerető közösségbe csöppentem. Ez nagyon megnyugtató volt. Sajnos az esti csendes beszélgetéseken már nem volt energiám részt venni, de így utólag azt érzem, hogy sikerült bepótolnom. 🙂❤️

B.B.

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hasonló bejegyzések

,,Arankás” őszi találkozó és Könyvturi

2024. október 26-án rendeztük meg a Georgius Aranka Társaság ifjúsági tagozatának évnyitó találkozóját. Az esemény közös énekléssel indult, a zsoboki Ifjúsági Anyanyelvi Tábor dalainak válogatásából. Ezt követően Farmati Anna, a társaság elnöke tartott szórakoztató és...

Cookie logo
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.