Tábori napló 2025. – vasárnap, július 20.

Őszinte leszek, soha nem képzeltem volna, hogy majd egyszer anyanyelvi táborban veszek részt. Magyartanárom javaslatára jelentkeztem, de nem tudtam, mi vár rám. Tele kíváncsisággal, izgalommal és félelemmel indultunk útnak vasárnap hajnali 1 órakor barátaimmal Zsobok irányába. Egy fárasztó éjszakai út után reggel megérkeztünk Kolozsvárra. Megbeszéltük, hogy a táborvezetőkkel való találkozó idejéig mit csinálunk és mit nézünk meg eme híres városban.

Fel is ültünk az első buszra, hogy a központban le tudjuk rakni csomagjainkat egy ilyen megőrzőbe. Ahogy odaértünk a megfelelő állomásra, gyorsan leszálltunk. A busz ajtói becsukódtak, majd továbbhajtott. Alig tettem pár lépést és konstatáltam, hogy a buszon hagytam a telefonom. A járda szélén megálltunk és mindenki hívta a kolozsvári ismerőseit, hogy vajon ők mit tennének egy ilyen helyzetben. Jószándékú emberek voltak és telefonáltak a busztársaságnak, de mire a sofőr megnézte nincs-e még ott a telefonom az utolsó széken… már eltűnt. Nem tudtuk hívni és ekkor bennem egy világ törött össze. Sajnos vannak olyan emberek, akiket a rossz szándék vezérel.

Elkeseredve, bár törve nem, mentünk, hogy feljelentést tegyünk a kolozsvári rendőrségen. Én és még két velem tartó, Székelyföld szívéből érkező magyar anyanyelvű diák. Szerintem ez a mondat mindent elárul, mekkora nagy félelem és izgatottság volt bennünk. Miután sikeresen megtettük a feljelentést mentünk a találkozó színhelyére.

Egy közel két órás fárasztó buszozás után megérkeztünk Zsobokra. Őszinte leszek, nem hiszem, hogy valaha egyszerre ennyi érzelem keringett bennem. Mindezt annyira el kellett tompítanom, hogy mások ennek csak kis részét észleljék. 

Egy feltöltő áhitat után megkezdtük az első programot, ami nem más volt, mint a bemutatkozás. Nagyon sok információt nem tudtam megjegyezni de érzékeltem, hogy egy nagyon befogadó, támogató és szerető közösségbe csöppentem. Ez nagyon megnyugtató volt. Sajnos az esti csendes beszélgetéseken már nem volt energiám részt venni, de így utólag azt érzem, hogy sikerült bepótolnom. 🙂❤️

B.B.

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hasonló bejegyzések

Tábori napló 2025. – péntek, július 25.

Tábori napló 2025. – péntek, július 25.

A mai kelés kifejezetten nehézre sikerült, és nem csak azért, mert a tegnap mába nyúlóan társasoztunk, hanem azért is, mert elérkeztünk a tábor utolsó (teljes) napjához.Kissé keserédes gondolatokkal készülődtünk reggelizni, de attól még kíváncsian vártuk, ma milyen...

Tábori napló 2025. – csütörtök, július 24.

Tábori napló 2025. – csütörtök, július 24.

Ma reggel is a Bájoló akkordjaira ébredtünk. A finom reggelit követően a Ránki Sára által vezetett foglalkozásra siettünk. Egy elméleti bevezető után megkíséreltünk egy fenyegető levelet profilozni. A következő foglalkozáson hümmögő-zümmögő méhecskék voltunk. A...

Tábori napló 2025. – szerda, július 23.

Tábori napló 2025. – szerda, július 23.

Zsobok(Az „Udvaromon aranyvályú, aranykút” kezdetű népdal dallamára) Szerda reggel korán kelt a táborunkSárga pólót öltöttünk a túránkhoz.Reggeliztünk, buszra szálltunk s egyebekUtunk fazekasműhelybe vezetett Megtudtuk a fehér agyag nagy titkátKezünk formálta meg a...

Cookie logo
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.