Változatosság, tudományköziség, csapatépítés – ezekkel a kulcsszavakkal jellemezhető a XVII. Aranka György Ifjúsági Anyanyelvi Tábor, amelyet 2025. július 20–26. között rendeztünk meg Zsobokon, a Bethesda Gyermekotthon és Szórványiskola-központban. A táborban 22 diák vett részt.

Az anyanyelv és irodalom a kezdetektől központi témája a tábornak, elsősorban idén is ez kapott hangsúlyt az előadásokban, foglalkozásokban. Az egyhetes rendezvényt Füstös Paul lelkipásztor (egyben egykori táborozónk) a nyelv hatalmáról tartott gondolatébresztő, fiatalokra szabott áhítata nyitotta meg. Ezt követően a hét szinte minden napjára jutott egy-egy anyanyelvvel vagy irodalommal kapcsolatos program: Biró Annamária irodalmár, egyetemi oktató a 18. századi Erdély egyszerre idegen és izgalmas világából tárt fel egy szeletet Aranka György levelezésén keresztül, Ránki Sára bűnügyi nyelvész foglalkozása során a fenyegető levelek szövegelemzési technikáit próbálták ki a táborozók, Korzenszky Richárd bencés szerzetes, nyugalmazott tihanyi perjel az olvasás korszakonkénti beágyazottságáról és jelentőségéről tartott előadást. Kerekes Barnabás, az Anyanyelvápolók Szövetségének alelnöke, a tábor szakmai vezetője előadásai a nyitó áhítat gondolataival csengtek össze a beszéd- és magatartáskultúra kérdéseiben, a tanár úr által vezetett anyanyelvi játékok (anyanyelvi licit és varázsketyere) pedig évek óta toronymagasan vezetik a népszerűségi listát a táborozók körében. Széman E. Rózsa beszédtréner beszédtechnikai foglalkozást tartott, Matula Ágnes Arany Kazinczy-díjas televíziós szerkesztő levetített műsoraiból pedig egyrészt a színészi pálya, beszéd, nyelv és irodalom szoros kapcsolatáról tanulhattak a résztvevők, másrészt betekintést nyertek a zsoboki és magyarországi anyanyelvi táborok korábbi éveibe.

A tábor heti programja igazodni igyekszik a fiatalok változatos igényeihez mind a foglalkozások időtartama, mind azok típusa és témája tekintetében. Délelőttönként 70 perces előadások és interaktív programok váltották egymást, ebéd után és este különböző tevékenységekben merülhettek el a táborozók. A foglalkozások egy jelentős hányadát a zenés programok tették ki. Hétfőn zenés-játékos estre került sor gitár- és zongorakísérettel, a közös éneklés mellett pedig maguk a táborozók is bekapcsolódtak különböző zörgős hangszerekkel. A dalolások között improvizációs, szituációs játékok biztosították a fergeteges hangulatot, illetve nagymértékben hozzájárultak a kezdeti esetleges félénkség, szorongás feloldásához. Kedden Molnár Botond, a Visszhang egyetemi kórus karnagya tartott rendhagyó kóruspróbát: bemelegítő gyakorlatok és saját hangunk megtalálása után egy magyar és egy zulu népdalt énekeltünk el több szólamban (a zulu népdal aztán a hátralevő napokban is fel-felcsendült néha…). Barazsuly Viktória előadásában a virágénekek műfajáról árult el izgalmas részleteket a táborozóknak, illetve Enyedi Bálint hangszerkíséretével meg is tanított néhány dalt.

A néptánctanulás szintén a zenés foglalkozásokhoz sorolható, egyben pedig a hagyományőrző programok közül az egyik legnépszerűbb. Rozsnyai Tamás és Topai Kinga ördöngösfüzesi táncokat tanított nekünk, a szünetben pedig megtanultunk néhány népdalt is. A tábor egyik célja megismertetni a résztvevőkkel Zsobok és tágabb környéke népi értékeit: ennek jegyében meglátogattunk egy zsoboki tisztaszobát, a csütörtöki akadályverseny során pedig a táborozók bejárták a falu minden szegletét, és a falubeliekkel is elbeszélgettek. Az akadályverseny emellett fizikai és szellemi torna egyszerre: az egyes állomásokon különböző játékos feladványokat kellett megfejteniük.

Idén a megszokottnál több kézműves foglalkozást tartottunk, amelyek a visszajelzések alapján nagy sikernek örvendtek. Széman Rózsa játszóházvezetővel merített papírból készítettek tálakat a diákok, Kajántó Judit kémiatanárnővel pedig különböző színű, formájú és illatú szappanokat lehetett készíteni, miközben a szappankészítés történetéről és módszereiről is tanultunk. Szerdán egész napos kirándulásra került sor, amely alatt az egyik állomás a Réven működő fehérkerámia-műhely volt. Itt tanultunk a nemzedékek óta öröklődő kerámiakészítés folyamatáról, valamint ki is próbálhattuk azt. A kirándulás másik helyszíne a Zichy-barlang és csodálatos természeti környezete volt, ahol meglátogattuk a barlangot, tanultunk annak kialakulásáról és ökoszisztémájáról, majd hosszasan túráztunk az erdőben.

A tábor idei kiadásában továbbá különösen figyeltünk arra, hogy tágítsuk a szellemi horizontot, az anyanyelvi és irodalomi témájú előadások mellett biztosítsunk olyan foglalkozásokat is, amelyek más tudományterületekhez kapcsolódnak, változatosabbá téve ezáltal a tábori programok felhozatalát, és igazodva a diákok életkorához és általános érdeklődési köréhez, vagy éppen új, korábban nem ismert nézőpontokat felvetve. Így olyan fontos és aktuális témákról hallgathattak előadást a diákok, mint a mesterséges intelligencia meghatározása/meghatározhatatlansága és lehetséges hatásai a mindennapjainkra (Tasnádi Zoltán informatikatanár), kisebbségi jogok és jogtalanságok Észtországban (Ábrahám Eszter jogász), negatív érzelmek kezelési módjai (Gombár Anna orvostanhallgató), új felfedezéseket bemutató cipőtörténeti előadás (Benő Nóra divattervező), illetve a legnagyobb népszerűségnek örvendő, SMURD-os foglalkozás, amely során próbababákon tanulhattuk meg és gyakorolhattuk be az újraélesztés lépéseit (Kegyes Dávid orvostanhallgató, SMURD-os mobil intenzív terápiás mentőtiszt foglalkozása).

A közösségformálásra, csapatépítésre minden évben nagy hangsúlyt fektetünk, hiszen ez a záloga annak, hogy a táborozók biztonságos, megértő, elfogadó, érdeklődő környezetben érezzék magukat, ahol merhetnek kibontakozni, önmaguk lenni, végül pedig minőségi barátságokkal gazdagodhassanak. A megérkezés napján egy sor ismerkedős játék biztosította azt, hogy egymás nevén kívül mást is megtanuljunk egymásról, esetleg felfedezzük a közös érdeklődési pontokat. Az akadályverseny részben szintén azt a célt szolgálja, hogy a különböző helyekről, különböző évfolyamokba járó diákok kreatív és játékos módon rázódjanak össze, gyakorolják az együttműködést. A tábor végi Ki mit tud?-on végül számos közös, helyben kitalált produkcióval léptek fel táborozók, amely a csapatépítés sikerességét mutatja. Ahogy az is, hogy a táborzárás után nehezünkre esett hazaindulni. Végső soron találónak bizonyult a mottó, amelyet Zorán Kóló című dalából választottak a szervezők: Megszerettem, amit kaptam, / Szívem ide láncol. Az Aranka-tábor egyszerre kíván a szellem és a szív tábora lenni; a táborozók és szervezők visszajelzései alapján kijelenthető, hogy ez idén is sikeresen valósult meg.

Burkhardt Zsófia

A tábor támogatói: