„Mint kagyló testébe fogadott gyöngyét…, / óvom a szót, a hazulról hozottat.”

– XVIII. Országos Aranka György Nyelv- és Beszédművelő Verseny

Magyari Lajos idézetének szellemében pénteken, március 22-től ismét kezdetét vette Kolozsváron az Aranka György Nyelv- és Beszédművelő Verseny immár XVIII. országos szakasza, melyre idén is szép számmal érkeztek az anyanyelvüket szívügyüknek tartó erdélyi fiatalok, felkészítő tanáraik kíséretében. A versenynek, mint minden évben, idén is az Apáczai Csere János Elméleti Líceum adott otthont.

A hivatalos megnyitóra délután került sor, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében. Az elsőként felcsendülő hang Csüdöm Tímeáé, az Apáczai Csere János Elméleti Líceum XII. osztályos diákjáé volt, akinek előadásában az immár hagyományként hangulatteremtő Szivárvány havasán kezdetű népdalt hallgathattuk meg. Ezt követte Sógor Árpád áhítata, majd nekem jutott a tisztelet, hogy elszavalhassam Buzogány Árpád: Szavak című költeményét. A vendéglátók nevében Wanek Judit-Klára, az Apáczai Csere János Elméleti Líceum igazgatóhelyettese tartotta meg nyitóbeszédét, melyben köszöntötte a jelenlévőket, bemutatta a zsűritagokat és a szervezőbizottságot, s ezáltal hivatalosan is megnyitotta a rendezvényt. A vendégek közül Wacha Imre, Lőrincze-díjas főiskolai docens szólt a jelenlévőkhöz. Az ünnepséget a Sigismund Toduţă Zenelíceum magyar tagozatának kórusa zárta, igazán emlékezetes ünnepi műsorával.

Március 23-án, szombaton reggel kezdetét vette a verseny az Édes anyanyelvünk, Szép magyar beszéd és Versben bujdosó versenyformákban. A versenyzők kihúzták sorszámaikat, majd hozzáláttak az írásbeli tételek kidolgozásához. Mindhárom kategóriának volt írásbeli, illetve szóbeli szakasza is. Az első kategória résztvevőinek nyelvtani, nyelvhelyességi, helyesírási illetve stilisztikai feladatokat kellett megoldaniuk, a másodikban a versenyzők szövegjelöléssel, szövegértéssel és értelmezéssel kapcsolatos feladatokat kaptak, míg a harmadikban kreatív szöveggyakorlatokkal, versírással kellett megbirkózniuk. A feladatlapokon a versenyzők két órát dolgozhattak. Ez idő alatt a felkészítő tanároknak Fóris-Ferenczi Rita egyetemi docens tartott előadást A fejlesztő értékelés lehetőségei címmel.

11 órakor kezdődött a verseny szóbeli fordulója. Az Édes anyanyelvünk versenyforma versenyzői három megadott téma és műfaj közül választhattak, majd rövid felkészülés után a bírálóbizottság és a közönség előtt kellett bemutatniuk az előkészített beszédművet. A Szép magyar beszéd kategóriában a szövegértés, szövegértelmezés, szöveghangzás követelményeinek megfelelve a versenyzők először az otthonról hozott, szabadon választott szöveget mutatták be, majd húszperces felkészülési idő után Ravasz László Divat és egyéniség c. szövegét olvasták fel. A Versben bujdosó kategóriában a versenyzők szabadon választott költemények előadásával kezdték a szóbeli fordulót, majd húszperces felkészülési időt követően, a IX-X. osztályos diákoknak Weöres Sándor Ars poetica, míg a XI-XII. osztályos diákoknak Szabó Lőrinc „Akkor hát szerdán…” című versét kellett értő-értelmező felolvasásban előadniuk.

A próbák végeztével, a versenyzők fellélegezhettek, a bírálóbizottságok tagjai pedig a versenyzők teljesítményének értékelésével folytatták munkájukat. Ebéd és egy kis szünet után a versenyformák szakmai értékelésére került sor. A bírálóbizottságok tagjai ismertették a versennyel kapcsolatos tapasztalataikat, az előző évekhez viszonyítva az idei versenyen jobban teljesítettek a versenyzők.

Az Édes anyanyelvünk kategória írásbeli dolgozatainak értékelését Zsemlyei Borbála tanársegéd és Antal Orsolya tanárnő ismertette. Hangsúlyozták, hogy jó megoldások születtek. A szóbeli feladattal kapcsolatos tapasztalatokat Keszeg Anna tudományos kutató osztotta meg a versenyzőkkel és a felkészítő tanárokkal. Összességében a versenyzők jól teljesítettek, azonban hangsúlyozta, hogy ajánlatos a feladat teljesítésére szánt időt jobban kihasználni.

A Szép magyar beszéd kategóriában Kerekes Barnabás Lőrincze-díjas gimnáziumi tanár a szövegjelölés és szöveghangzás tanulságaira hívta föl a figyelmet és mindezek hasznosíthatóságára a szövegolvasásban.  Wacha Imre Lőrincze-díjas tanár a szövegszerkezet és szöveghangzás összefüggéseire világított rá, kiemelte, hogy a szabadon választott szövegek között, sok új, mély tartalmakat hordozó szövegek hangzottak el. A szövegértelmezési feladattal kapcsolatos észrevételeket Siposné Virág Erzsébet tanárnő ismertette, értékelte, hogy nem várt, jó megoldások is születtek.

A „versben bujdosók” kreatív feladatainak megoldását Vallasek Júlia adjunktus ismertette, ugyanakkor kiemelte, hogy a diákoknak fontos ismerniük a különböző stilisztikai és szerkezeti elemeket. A szóbeli fordulót Albert Júlia színművész értékelte, hangsúlyozta a metakommunikációs eszközök használatának vershez igazodó szerepét és elégedettségét fejezte ki, hogy a XI-XII. osztályosok mezőnyében kiváló szavaltok hangzottak el.

A kiértékelést a Georgius Aranka Társaság közgyűlése követte, majd a résztvevők alternatív színházi élményben volt részük: Katona József Bánk bán? Jelen! című darabot a Váróterem projekt művészei adták elő, melyet hangulatos megbeszélés követett.

Március 24-én, vasárnap reggel a záróünnepségre és a várva várt díjkiosztásra került sor. Meghallgathattuk Faludy György: Óda a magyar nyelvhez című versét Ágoston Mátyás, a baróti Baróti Szabó Dávid Technikai Líceum XI-es diákja előadásában, majd Egyed Emese egyetemi tanár, a Georgius Aranka Társaság elnöke zárszavaiban értékelte és sikeresnek nyilvánította a versenyt. Ezt követően Magdó János, Magyarország kolozsvári főkonzulja szólt az egybegyűltekhez, hangsúlyozta, mennyire fontos a helyes és tiszta nyelvhasználat, beszédmód mind írásban, mind szóban. A bírálóbizottságok részéről Kerekes Barnabás tanár úr búcsúzott, rávilágítva arra, hogy az igazán jó teljesítmények mögött alapos és következetes munka áll. Az Ismerős arcok zenekar egyik idézetével köszönt el a hallgatóságtól: „Attól vagy ember, hogy különb tudsz lenni”. Ezután következett a díjkiosztás. Az Édes anyanyelvünk kategóriában az első 8 helyezettnek, valamint a Szép magyar beszéd kategóriában az első 9 helyezettnek külön jutalom, hogy részt vehet a Kárpát-medencei döntőkön Sátoraljaújhelyen, valamint Győrben, a Kazinczy-versenyen. A díjkiosztót követően Lestyán Attila, a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceum XII. osztályos tanulója csodálatos előadásában hallhattuk Karinthy Frigyes: Prológus egy cirkusz-filmhez című költeményét. A 2013. évi Aranka György Nyelv- és Beszédművelő Versenyt Vörös Alpár iskolaigazgató zárta, megköszönve a meghívottak és a versenyzők részvételét, valamint a szervezők munkáját. A Szózat közös eléneklésével zárult az idei Aranka-verseny.

Airizer Andrea, X. oszt., Apáczai Csere János Elméleti Líceum, Kolozsvár

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hasonló bejegyzések

Őszi találkozó 2023

Őszi találkozó 2023

A Georgius Aranka Társaság 2023. október 21-én tartotta őszi találkozóját Kolozsváron, a Vallásszabadság házában. A rendezvény megszervezésében az Ampelopsis Versszínház és az Anyanyelvápolók Szövetsége is közreműködött. A találkozót közös éneklés nyitotta a „Zsobok...

XV. Aranka György Ifjúsági Anyanyelvi Tábor

XV. Aranka György Ifjúsági Anyanyelvi Tábor

2023. július 9-15. között rendezték meg a XV. Aranka György Ifjúsági Anyanyelvi Tábort Zsobokon, Kalotaszeg egyik hagyományőrző falujában. A huszonkét táborozónak és a tizennégy fős szervezőcsapatnak a Bethesda Gyermekotthon és Szórványiskola-központ biztosított...

Tábori napló 2022. – péntek, július 15.

Tábori napló 2022. – péntek, július 15.

Kinyitottam a szemem s szomorúan észleltem, hogy nehezebb mint képzeltem. Az első élesnek nevezhető tekintetemben felfedeztem egy gyönyörű piros ruhás hölgyet, majd miután még élesebbé vált a film, rájöttem, hogy nam más, mint a csodálatos Sára. Megdicsértem ruháját...