2023. július 9-15. között rendezték meg a XV. Aranka György Ifjúsági Anyanyelvi Tábort Zsobokon, Kalotaszeg egyik hagyományőrző falujában. A huszonkét táborozónak és a tizennégy fős szervezőcsapatnak a Bethesda Gyermekotthon és Szórványiskola-központ biztosított otthonos helyszínt a tábor idejére.

A programpaletta nagyon színes volt, számos előadás és játék várta a táborozókat.. A hivatalos megnyitó keretén belül Nagy Alpár-Csaba református lelkipásztor tartott bevezető áhítatot, hangsúlyozva a jellem és a helyes emberi értékek fontosságát, különösen napjainkban. Őt követte Farmati Anna, a Georgius Aranka Társaság elnöke, akinek tábornyitó előadása szintén hasonló tematikájú volt. A nap záró mozzanataként sor került a résztvevők bemutatkozására – a kezdeti tartózkodást ismerkedős játékok oldották fel.

Másnap reggel a táborozók elsőként Schirm Anita, a Szegedi Tudományegyetem docensének előadását hallgatták meg, melyben fény derült arra, hogyan alkalmazzuk Paul Grice maximáit a mindennapi nyelvhasználatban. Az is kiderült, hogy milyen következményekkel jár, ha ezeket nem használjuk.  

Az előadás után kézműves foglalkozás következett, Széman Emese Rózsa és Airizer Andrea nemezelést tanított a társaságnak. A délelőttöt Darabont Csenge és Gombár Anna, a szervező csapat tagjainak a szeretetnyelvekről tartott előadása zárta. Gary Chapman könyveinek nyomán a résztvevők teszt formájában megismerhették, milyen módon közvetítik érzelmeiket a külvilág felé, és hogyan lehet ez segítségükre jelen és jövőbeli kapcsolataikban.

A délután Furu Árpád műemlékvédelmi szakmérnök előadásával kezdődött. Megtudtuk, miért is kiemelten értékes Kalotaszeg népi építészete, hogyan fedezték fel a térség kulturális jelentőségét. Ehhez kapcsolódva a táborozók megismerkedhettek Zsobok népi értékeivel is. Meglátogattuk Gál Potyó István fafaragómester műhelyét, ahol a mester a faragott kapuk és jellegzetes minták világába vezetett be. Felesége, Piroska néni bemutatta a jellegzetes kalotaszegi cifraszobát, a lányoknak pedig arra is lehetőségük volt, hogy magukra öltsék a hagyományos zsoboki viseletet.

A napot a tábor egyik elmaradhatatlan pontja, a játékos-zenés anyanyelvi est zárta, mely ebben az évben is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a táborozók minél felszabadultabbak lehessenek egymás társaságában. 

Kedden az egész napos mezőségi kirándulás során felkerestünk több olyan helyet is, amely meghatározó szerepet játszott vagy játszik Erdély történetében. Az utazás első állomása a valaha volt „erdélyi Versailles”, a bonchidai Bánffy-kastély volt. A Bánffyak által évszázadokig birtokolt csodálatos kastély és hatalmas birtok a második világháború során és a kommunizmus ideje alatt súlyosan elpusztult. Jelenleg folyamatosan restaurálják, egyre több épületrész látogatható és egyre több kiállításnak is helyet biztosít.  A településen maradva megtekintettük a katolikus, illetve a református templomot, a környék hitéletének teret adó, szintén évszázados múlttal rendelkező épületeket. Ezt követően megismerkedtünk a Válaszúton kiállított Kallós Zoltán Néprajzi Gyűjteménnyel, Erdély népművészetének eme felbecsülhetetlen értéktárával.

Zsobokra visszatérve a nap hátralévő része anyanyelvi játékkal, a közkedvelt licittel folytatódott, melyet Kerekes Barnabás, az Anyanyelvápolók Szövetségének alelnöke vezetett. A játék ezzel még nem ért véget, mert a licit második fordulója után a keddi nap egy társasjátékesttel zárult.

A szerdai előadások sorát Ránki Sára bűnügyi nyelvész nyitotta, akinek élménybeszámolóval egybekötött foglalkozása új távlatokat nyitott meg a bűnüldözés és az igazságügy megítélésében. Széman Emese Rózsa beszédtechnika-tanár felhívta a figyelmet arra, hogy mind a hétköznapi, mind a hivatalos társalgásban mennyire fontos a helyes hangképzés és helyes beszéd. Gyakorlati tanácsokkal is ellátta a diákokat arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet ezeket fejleszteni. Kerekes Barnabás tanár úr előadásával erkölcsi fogódzót, útmutatót is nyújtott a fiataloknak. 

A délután oxfordi vitával folytatódott, melyet Tamás Csilla és Tamás Lehel vezetett. A résztvevők összemérhették csapatjátékos készségeiket, egyéni kiállásukat és kritikus hozzáállásukat  az adott témákban. A nap záró mozzanata egy másik kedvelt anyanyelvi játék, a varázsketyere volt, szintén Kerekes tanár úr vezetésével.

Csütörtök reggel Erdei Blanka és Farkas Annamária egy önismereti foglalkozással indította a napot. A táborozók felfedezhették erősségeiket, gyengeségeiket, és egy úgynevezett rezilienciapajzzsal gazdagodtak a káros stresszhatások kivédésére. Ezt követően Korzenszky Richárd bencés szerzetes, nyugalmazott tihanyi perjel előadása következett, melyben személyes, ugyanakkor egyetemes tanulságokat fogalmazott meg Madách Imre Az ember tragédiája című alkotásával kapcsolatosan.

Richárd atyát két táborszervező fiatal előadása követte: Török Karola a könyvtárak világába vezette be a résztvevőket, Tasnádi Zoltán pedig a mesterséges intelligencia, a ChatGPT gyakorlati alkalmazásairól, annak előnyeiről és hátrányairól tartott bemutatót.

A délután akadályversennyel folytatódott.  A táborozók különféle ügyességi és logikai próbákban mérhették össze tudásukat, képességeiket, nyelvi leleményességüket. A jókedv az esti reneszánsz táncházzal teljesedett ki, melyet két szervező, Darabont Csenge és Enyedi Bálint vezetett.

Hatodik nap a záró előadásokra került sor. Matula Ágnes Arany Kazinczy-díjas televíziós szerkesztő mozaikdarabokban mutatta be Duna televíziós munkásságát, majd Sediánszky Nóra dramaturg Petőfi Sándor életéből elevenített fel mozzanatokat. Molnár-Bodrogi Enikő egyetemi tanár a Skandináv-félszigeten élő finnugor nyelvi kisebbségek példáján keresztül szemléltette a kisebbségi nyelvhasználat és identitás kérdéseit.

Délután a táborozóknak lehetőségük nyílt egyéni képességeik megcsillantására a tábori Ki mit tud? keretén belül. Az este már a táborzárásé volt. Kihirdették az akadályverseny  eredményeit, majd a táborozók elmondhatták személyes véleményüket a hét eseményeiről. Nagy hangsúlyt kapott a közösség ereje, az anyanyelvnek a jellem formálódásában betöltött szerepe, illetve azok a barátságok, amelyek a táborban alakultak ki, erősödtek meg. A meghitt hangulat egy nagy közös nevetéssel teljesedett ki: a csapat megtekintette az immár tizenötödik zsoboki tábor képeiből készített hangulatos összeállítást.

„Mert voltaképpen út a szó…” – választották a szervezők a hét mottójául. Az anyanyelv nem pusztán közlési forma, de kapcsolat ember és ember, magyar és magyar között. Reméljük, hogy a résztvevők magukkal vittek egy darabot a zsoboki tábor szellemiségéből és hogy az itt kötött barátságok a jövőben tovább mélyülnek.

Gombár Anna

A tábor megvalósulását támogatták: