Aranka György
Zágoni Aranka György író, költő, tudományszervező 1737. szeptember 17-én született a Kolozs (akkoriban Doboka) megyei Széken, Aranka György református püspök fiaként. Egyes források szerint iskolába Marosvásárhelyen és Nagyenyeden, mások szerint Marosvásárhelyen és Nagyváradon járt, ahol filozófiát és jogot tanult; a marosvásárhelyi királyi táblán írnokként, majd iktatóként dolgozott, később számfeletti ülnökké, 1787-ben törvényszéki közbíróvá, végül 1796-ban a királyi táblán rendes ülnökké nevezték ki. Versekkel a korabeli újságokban jelentkezett, munkássága művelődéstörténeti fontosságú. Kapcsolatban állt a nyelvművelő Kazinczy Ferenccel valamint a haladó gondolkodású szabadkőműves páholyokkal. 1817. március 11-én hunyt el Marosvásárhelyen.
Az Erdély Kazinczyjának is tartott Aranka 1791-ben adta ki röpiratát nyelvművelő társaság létrehozásáról, Egy Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság felállításáról való rajzolat, a haza felséges rendeihez címmel, melyet az országgyűlés elfogadott. Az alapított társaság (melynek titkára lett) volt az első magyar tudós társaság. A nyolc éven keresztül, 1806-ig működő szervezet elsődleges célja természetesen a nyelvművelés volt, de bekapcsolódott a felvilágosodás korának általános tudománynépszerűsítő mozgalmába, valamint abba a küzdelembe, mely a magyar nyelvnek jogaiba való visszahelyezéséért s a nemzeti művelődés ügyéért Erdélyben is folyt. 1792-ben megszervezte a Régi kézirások társaságát, melynek célja a kéziratban heverő régi erdélyi emlékiratok és történeti munkák kiadása volt; ennek érdekében pontos leltárt készített a kéziratos munkákról, valamint jelentős kéziratgyűjteményre tett szert, mely később az Erdélyi Múzeum tulajdonába került.
Fontosabb munkái:
- Anglus és magyar igazgatásnak egybenvetése (Kolozsvár, 1790.)
- Julia levele Ovidiushoz, németből (Kassa, 1790.)
- Egy erdélyi magyar nyelvmívelő társaság felállításáról, való rajzolat az haza felséges rendeihez (Kolozsvár, 1791.)
- Az erdélyi kézirásban levő történetirók kiadására felállitandó társaságnak rajzolatja (Kolozsvár, 1791.)
- Az erdélyi kézirásban tevő történetiróknak esztendőszám szerint való lajstromában (Kolozsvár, 1791.)
- A buda basa, franciából (Bécs, 1791.)
- Újmódi gonosztevő, a fiúi szeretetnek jeles példája, színjáték 5. felv., franciából (Bécs, 1791.)
- Az igazgatás formáriól, franciából (Kolozsvár, 1791.)
- A magyar nyelvmivelő társaságról. Ujabb elmélkedés (Kolozsvár, 1792.)
- Levél az erdélyi magyar társaság nevében (Kolozsvár, 1795.)
- A magyar nyelv tulajdonságairól (Nagyszeben, 1796.)
- Apró munkái (Marosvásárhely, 1805.)
- Elmejátékai (Nagyvárad, 1806.)
Aranka Györgyről és munkásságáról:
- Kováts Benedek: Erdély Kazinczyja (előadás születésének 200. évfordulóján, 1937.)
- Jancsó Elemér: Aranka György (Kristóf-emlékkönyv; Kv. 1939; újraközölve: Irodalomtörténet és időszerűség, 1972. 138–168.)
- Jancsó Elemér: Aranka György levelezése (Kolozsvár, Minerva, 1947.)
- Jancsó Elemér: Az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság iratai (Bukarest, Akadémiai Kiadó, 1955.)
- Jancsó Elemér: A fény századának üzenete (Korunk 1971/10.)
- Egyed Emese: Neoklasszicizmus az erdélyi magyar irodalomban (Erdélyi Múzeum, 1991. 53. kötet, 1–4. füzet)
- Varga Zsuzsa: Elme és játék – Aranka György poétikus filozófiája (Erdélyi Múzeum, 1998. 60. kötet, 1-2. füzet)
- Az emberarcú intézmény. Tanulmányok Aranka György köréről. Szerk. Egyed Emese (Erdélyi Tudományos Füzetek 249. Kolozsvár, EME, 2004.)
- Király Emőke: Aranka György fordítói munkássága (Erdélyi Múzeum – 2006. 68. kötet, 3-4. füzet)
- Biró Annamária: Szerzői szerepértelmezés és irodalmi gyakorlat az Aranka-Schlözer vita tükrében. In: Csörsz–Hegedűs–Tüskés (szerk.): Historia Litteraria a XVIII. században (Budapest, Universitas Kiadó, 2006. 331–351. o.)
- Király Emőke: Aranka György levelezése (Erdélyi Múzeum – 2007. 69. kötet, 3-4. füzet)
- Dávid Péter: „nyájas társalkodás” vagy „egy úgynevezett piknyik”. Aranka György programjának politikusságáról (Erdélyi Múzeum – 2007. 69. kötet, 3-4. füzet)
- Biró Annamária: „azt a’ bojtorján, izgága Sophista mesterséget a’ Kritikát nem tanultam, se nem tudom”. Aranka György történetírói munkásságáról (Erdélyi Múzeum – 2007. 69. kötet, 3-4. füzet)
- „…tsekély vélekedésem szerént…” Aranka György nyelvműveléssel és erkölcstannal foglalkozó írásai. S. a. r. Dávid Péter, Biró Annamária (Fiatal Filológusok Füzetei XVIII-XIX. század, 2. Szeged, 2007.)