Aranka György irat

Aranka György

Zágoni Aranka György író, költő, tudományszervező 1737. szeptember 17-én született a Kolozs (akkoriban Doboka) megyei Széken, Aranka György református püspök fiaként. Egyes források szerint iskolába Marosvásárhelyen és Nagyenyeden, mások szerint Marosvásárhelyen és Nagyváradon járt, ahol filozófiát és jogot tanult; a marosvásárhelyi királyi táblán írnokként, majd iktatóként dolgozott, később számfeletti ülnökké, 1787-ben törvényszéki közbíróvá, végül 1796-ban a királyi táblán rendes ülnökké nevezték ki. Versekkel a korabeli újságokban jelentkezett, munkássága művelődéstörténeti fontosságú. Kapcsolatban állt a nyelvművelő Kazinczy Ferenccel valamint a haladó gondolkodású szabadkőműves páholyokkal. 1817. március 11-én hunyt el Marosvásárhelyen.

Az Erdély Kazinczyjának is tartott Aranka 1791-ben adta ki röpiratát nyelvművelő társaság létrehozásáról, Egy Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság felállításáról való rajzolat, a haza felséges rendeihez címmel, melyet az országgyűlés elfogadott. Az alapított társaság (melynek titkára lett) volt az első magyar tudós társaság. A nyolc éven keresztül, 1806-ig működő szervezet elsődleges célja természetesen a nyelvművelés volt, de bekapcsolódott a felvilágosodás korának általános tudománynépszerűsítő mozgalmába, valamint abba a küzdelembe, mely a magyar nyelvnek jogaiba való visszahelyezéséért s a nemzeti művelődés ügyéért Erdélyben is folyt. 1792-ben megszervezte a Régi kézirások társaságát, melynek célja a kéziratban heverő régi erdélyi emlékiratok és történeti munkák kiadása volt; ennek érdekében pontos leltárt készített a kéziratos munkákról, valamint jelentős kéziratgyűjteményre tett szert, mely később az Erdélyi Múzeum tulajdonába került.

Fontosabb munkái:

  • Anglus és magyar igazgatásnak egybenvetése (Kolozsvár, 1790.)
  • Julia levele Ovidiushoz, németből (Kassa, 1790.)
  • Egy erdélyi magyar nyelvmívelő társaság felállításáról, való rajzolat az haza felséges rendeihez (Kolozsvár, 1791.)
  • Az erdélyi kézirásban levő történetirók kiadására felállitandó társaságnak rajzolatja (Kolozsvár, 1791.)
  • Az erdélyi kézirásban tevő történetiróknak esztendőszám szerint való lajstromában (Kolozsvár, 1791.)
  • A buda basa, franciából (Bécs, 1791.)
  • Újmódi gonosztevő, a fiúi szeretetnek jeles példája, színjáték 5. felv., franciából (Bécs, 1791.)
  • Az igazgatás formáriól, franciából (Kolozsvár, 1791.)
  • A magyar nyelvmivelő társaságról. Ujabb elmélkedés (Kolozsvár, 1792.)
  • Levél az erdélyi magyar társaság nevében (Kolozsvár, 1795.)
  • A magyar nyelv tulajdonságairól (Nagyszeben, 1796.)
  • Apró munkái (Marosvásárhely, 1805.)
  • Elmejátékai (Nagyvárad, 1806.)

Aranka Györgyről és munkásságáról:

  • Kováts Benedek: Erdély Kazinczyja (előadás születésének 200. évfordulóján, 1937.)
  • Jancsó Elemér: Aranka György (Kristóf-emlékkönyv; Kv. 1939; újraközölve: Irodalomtörténet és időszerűség, 1972. 138–168.)
  • Jancsó Elemér: Aranka György levelezése (Kolozsvár, Minerva, 1947.)
  • Jancsó Elemér: Az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság iratai (Bukarest, Akadémiai Kiadó, 1955.)
  • Jancsó Elemér: A fény századának üzenete (Korunk 1971/10.)
  • Egyed Emese: Neoklasszicizmus az erdélyi magyar irodalomban (Erdélyi Múzeum, 1991. 53. kötet, 1–4. füzet)
  • Varga Zsuzsa: Elme és játék – Aranka György poétikus filozófiája (Erdélyi Múzeum, 1998. 60. kötet, 1-2. füzet)
  • Az emberarcú intézmény. Tanulmányok Aranka György köréről. Szerk. Egyed Emese (Erdélyi Tudományos Füzetek 249. Kolozsvár, EME, 2004.)
  • Király Emőke: Aranka György fordítói munkássága (Erdélyi Múzeum – 2006. 68. kötet, 3-4. füzet)
  • Biró Annamária: Szerzői szerepértelmezés és irodalmi gyakorlat az Aranka-Schlözer vita tükrében. In: Csörsz–Hegedűs–Tüskés (szerk.): Historia Litteraria a XVIII. században (Budapest, Universitas Kiadó, 2006. 331–351. o.)
  • Király Emőke: Aranka György levelezése (Erdélyi Múzeum – 2007. 69. kötet, 3-4. füzet)
  • Dávid Péter: „nyájas társalkodás” vagy „egy úgynevezett piknyik”. Aranka György programjának politikusságáról (Erdélyi Múzeum – 2007. 69. kötet, 3-4. füzet)
  • Biró Annamária: „azt a’ bojtorján, izgága Sophista mesterséget a’ Kritikát nem tanultam, se nem tudom”. Aranka György történetírói munkásságáról (Erdélyi Múzeum – 2007. 69. kötet, 3-4. füzet)
  • „…tsekély vélekedésem szerént…” Aranka György nyelvműveléssel és erkölcstannal foglalkozó írásai. S. a. r. Dávid Péter, Biró Annamária (Fiatal Filológusok Füzetei XVIII-XIX. század, 2. Szeged, 2007.)