Georgius Aranka Társaság

„Az anyai nyelv köti összve az elméket.” (Aranka György)

Information

This article was written on 01 aug 2015, and is filled under Anyanyelvi tábor, Beszámolók.

Current post is tagged

, ,

„A nyelv nem lehet »egyszerű«, mert az ember nem »egyszerű«, aki beszéli.” – zsoboki tábor hetedjére

Július 13-án több tucat turista, lelkes kiránduló, jó kedvű gyerek nyüzsgése honolt a kolozsvári állomás főbejárata előtt. A tömegben mindenki a saját kis csapatát, az ismerős arcokat kereste; így történt ez az erdélyi anyanyelvápoló fiatalokkal is, akik végül, a szervezőket megpillantva egy csoportba gyűltek. Hova indultunk? Az úti cél nem más volt, mint a Kalotaszeg szívében található Zsobok, ahol immár hetedik alkalommal rendezték meg az Aranka György Ifjúsági Anyanyelvi Tábort.

Érkezésünk után Ősz Előd levéltáros, segédlelkész, a zsoboki templomban tartott áhítattal ünnepélyesen megnyitotta a tábort, majd Péntek János nyelvész, akadémikus Helyzetek és ideológiák a nyelvművelésben. Lőrincze Lajosra emlékezve című előadását hallgattuk meg. Idén is voltak első bálozók és visszatérő diákok, tehát, a csapat összerázódásának érdekében, az est hátralevő részét játékos ismerkedéssel töltöttük.

A zsoboki reggelek rendszerint szakmai előadásokkal indultak, ámde ezek nemcsak anyanyelvhez fűződő témákat vonultattak fel, több művészeti ágat is felkaroltak, mint például a textilművészet, színház.

zs2015_04

Kedden Kerekes Barnabás a Te döntesz kérdéskörrel kapcsolatos gondolatait fejtette ki. Ezt Wacha Imre Nyelvzavar és nyelvértés, szót-értés. Babilon–Pünkösd című előadása követte. Az előadások sorát pedig Demény Péter Szeretem a Facebook-ot. Léleklájkolások című korszerű, a közösségi oldalak pozitív és negatív attribútumait latolgató fejtegetés zárta.

A következő napirendi pontként a kézműves foglalkozás volt feltüntetve. Kedvünk szerint gyöngyöt fűzhettünk, sőt még a tűnemezelés csínját-bínját is eltanultuk Széman Rózsa játszóházvezetőtől. Ha már Kalotaszegen tartózkodtunk, kihagyhatatlan volt a jellegzetes tisztaszoba és a népviselet megtekintése, melyet páran, nagy örömükre magukra is ölthettek. A tábor második napját Bordi András rádióbemondó meghitt, hangulatos gitárestje, és az általa vezetett drámajátékok zárták.

Másnap reggel felfedező útra indultunk Kalotaszeg falvaiba (Egeres – Nádasdaróc – Inaktelke – Mákófalva – Magyarvista – Méra útvonalon), ahol betekintést nyertünk a népi motívumok, viseletek, szokások színes világába, megcsodáltuk a középkori (ma református) templomok festett kazettáit és feltárás alatt álló freskóit, majd, meglepetésként, a mérai Bivalymúzeumban zártuk a napnak ezt a részét.

Habár lehet, a kirándulás után picit elfáradt a társaság, semmi esetre se hagytuk volna ki az anyanyelvi licitet, mely lényegében az árverések struktúrája szerint épül fel, némi különbséggel: az árverezők, ez esetben a diákok, három csoportra oszlanak, és úgy zsonglőrködnek a kétszáz zsetonjukkal, hogy minél több árverezett tárgyat, azaz minél több válaszolási lehetőséget szerezzenek meg az 1, 2 vagy 3 pontos kérdésekre.

zs2015_02

A zsoboki anyanyelvi táborokban évente megszervezik az akadályversenyt. A táborlakókat külön csapatokba szervezik, lehetőleg úgy, hogy az iskolatársak ne legyenek csapattársak. Zsobok különböző pontjain stációk vannak elhelyezve, ahol egy-egy szervező próbára teszi a tagok ügyességét, leleményességét. Az akadályverseny ideje alatt a faluban minden irányból a csapatok himnusza és csatakiáltása zeng. Az egész délutáni séta után jól esett megnézni a Luther című filmet, melyet utólag meg is vitattunk.

Pénteken, a szakmai előadások után alkalmunk adódott arra, hogy egy versanimációt állítsunk össze ötféle technikával, Tóth Orsolya vezetésével. Weöres Sándor A tündér című költeményét kellett animálnunk, úgy, hogy néhányan lerajzolták, papírból kivágták, gyurmából megformálták, vagy magokból összerakosgatták a vers sorait. A végkifejlet igencsak bámulatos lett.

zs2015_03

Estefelé egy táncos lábú legény, aki egyben táborlakó volt, pár néptánc-lépést tanított nekünk, amikor pedig elfáradtunk, körbe ültünk, és a gitáresten daloltakat énekeltük újra meg újra.

Szombat. Táborzárás: „jó, hogy még itt vagyunk… kár, hogy holnap már nem”.

Reggelünk Sediánszky Nóra előadásával kezdődött, mely keretében két elfeledett magyar írónő: Szendrey Júlia és Bulyovszky Lilla életével és munkásságával ismerkedhettünk meg. A későbbiekben pedig ugyancsak Sediánszky Nóra dramaturg tartott drámajátékos foglalkozást.

Még a Ki mit tud? előtt „varázsketyeréztünk” egyet, ami abból állt, hogy a licithez hasonlóan három kiscsoportra oszlottunk, majd Kerekes Barnabás tanár úr játékos anyanyelvi kérdéseket tett fel. Ebben a játékban a gyorsaság volt mérvadó, szóval amelyik csoportnak leggyorsabban ugrott be a válasz, azonnal lenyomta a gombot.

A Ki mit tud? rendkívüli élmény volt számunkra, hiszen a produkciók igen sokszínűek voltak: zongorázástól kezdve fuvolázásig, éneklésig, szavalásig minden egyes fellépő tehetségével elkápráztatta a közönséget.

Zsobokon még az a nagyszerű, hogy táborzáráskor körbe ülünk, felfedjük, ki kinek volt az angyalkája az egész héten át húzódó angyalka-bárányka játékban, minekutána mindenki elmondja, milyen gondolatokkal gazdagodott az ott töltött egy hét során. A visszatérő motívumok a Bordi-est, az anyanyelvi játékok, szeretet, visszamosolygás, barátság, sokszínű, érdekes előadások, ölelés.

A zsoboki tábor menedék, kedvesség, szeretet és csupa érték.

Nagy Izabella, XII. oszt. tanuló, Apáczai Csere János Elm. Líc.

zs2015_05


Fotó: Muszka Ágnes, Terjéki Tamás
A cikk megjelent a Szabadság 2015. július 30-i számában is.

Vélemény, hozzászólás?